Minden városban, ahová ellátogat, talál egy játékot.
Egyik este egy kocsma hátsó bejáratához vezetik, ahol a helyiek között egy német juhászkutya ül.
A fickó meglepődik, hogy egy kutyát lát egy pókerasztalnál, de a kutya nagyon jól neveltnek tűnik, így az ügynök leül játszani.
Nos, nagyjából egy óra elteltével az üzletkötő és a kutya leszámolnak egymással. Az eladó emel, a kutya visszaemel, az eladó ismét emel, a kutya pedig megadja.
Az eladó megmutatja a kezét: három dáma.
A kutya felfordítja a kezét: flöss.
Az eladó annyira lenyűgözve van, hogy még csak nem is haragszik, hogy elvesztette a leosztást.
„Tudja – mondja az egyik helybélinek -, ez a kutya nemcsak hogy tud játszani, de még nagyon is jól is játszik”.
„Igen” – mondja a helybéli. „Jól játszik, de mi általában legyőzzük.”
„Valóban?” – kérdezi az üzletkötő.
„Igen” – mondja a helybéli. „Amikor jó lapjai vannak, csóválja a farkát.”
Leave a Comment