A nap vicce: „Két törpe és egy nagy éjszaka – az egyik túl hangos, a másik túl alacsony!”

Szóval két függőlegesen akadályozott úriember besétál egy bárba, és felkelti két, mondjuk úgy, „hivatásos romantikus” hölgy figyelmét.
Ezután mindkét pár elindul a saját budoárjába.
A sors kegyetlen fordulata azonban az, hogy az első törpének a „szerelmi gumibotja” nem hajlandó vigyázzba állni.
A kínos sérülést tetézi, hogy a szomszéd szobából hallja, amint a kis haverja könyörtelenül kiabálja: “Kapaszkodj! Itt jön a törpe expressz! Egy, kettő, három… Fúj!”
Ez a „népe éneke” töretlenül folytatódik, és visszhangzik a csendes éjszakában… Újra, és újra, és újra, és újra.
Ahogy a napfény a szokásos ellenséges hatalomátvételt rendezi az éjszaka felett, a kettes számú törpe az elsőhöz fordul és azt mondja: „Na, haver, milyen volt az éjszakai utazásod a szerelem völgyében?”.
Az első törpe morgolódik: “Ó, ember! Fogalmad sincs róla. Nem tudtam meglengetni az árbocomat, még csak meg sem rándult. Megalázó volt!”
Ezt hallva a második törpe morogva rázza a fejét.
“Szerinted ez kínos? Még az ágyra sem tudtam felszállni!”

Leave a Comment